Július 1. - Építészeti világnap

Július első napját az Építészek Világszövetsége nyilvánította Építészeti világnappá, hogy ezzel is felhívja a figyelmet az ember környezetét meghatározó módon alakító építészetre. Magyarországon 1988-ban ünnepelték meg először.

 

„Az országban százötvenkét, ítélkezési célra használt épületünk van. Ennek jelentős része, csaknem fele műemlék vagy műemléki jellegű” – mondta egy interjúban dr. Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal Elnöke. Zalaegerszeg ékszerdobozaként emlegetett Deák téren található a Zalaegerszegi Törvényszék is a műemlékek közé tartozik. Az épület helyén egykor az egerszegi végvár állt, ennek jelentősége 1690-től, Nagykanizsa visszafoglalása után megszűnt. Az épület a karbantartás hiánya miatt pusztulni kezdett. Helyén építették fel 1730-1732 között Francz Allio császári hadmérnök és bécsi építész tervei alapján a régi Zala vármegye székházául szolgáló építményt. Az épületet úgy alakították ki, hogy a megyegyűlések számára legyen közgyűlési terem, másrészt, a megye levéltárát is el tudják helyezni, harmadrészt, hogy a vármegyei rabokat őrizhessék.

A vármegye közgyűlése 1871. november 6-án a megyeháza épületét és a hozzá tartozó régi börtönt ingyenesen az 1872-ben létrejövő törvényszék rendelkezésére bocsátotta, de a tulajdonjogáról nem mondott le, az emeleti üléstermeknek pedig csak ideiglenes használatát engedélyezte. 1880-ban a régi börtön mellett a Kincstár újabb emeletes börtönépületet emeltetett. 1893-ban tovább bővítették a törvényszék, a járásbíróság, valamint az ügyészség elhelyezésére szolgáló épületet, majd 1904-ben újabb bővítési tervek születtek, s 1908-1909-ben végezték el a tényleges munkákat. Ekkor alakult ki a "Törvényház" ma is látható épülete.

Az egyemeletes épület barokk stílusban épült. Az egyszerű épületnek a köríves kapubejárata fölött látható timpanon az egyetlen díszítő eleme. Nagyterme a felvilágosodás korában, de különösen a reformkorban vált jelentőssé, hiszen itt kezdte politikai pályafutását Spissich János, Zala vármegye jakobinus alispánja, itt utasította el a vármegye nemessége a Napóleon elleni felkelést, majd a reformkorban itt csatázott Csány László és Deák Ferenc, aki ugyancsak itt mondta el híres beszédét a közteherviselésről 1843-ban, és adta vissza követi megbízatását, miután nem volt hajlandó a nemesi adómentességet képviselni az országgyűlésen. Az épület előtti tér közepén áll Vay Miklós munkája, magas, szürke gránittalapzaton Deák szobra, az első emlékmű, amit halála után állítottak a "haza bölcsének", és 1879. szeptember 1-jén avatták fel.

 

A törvényszék 1900-ban

 

Az épületcsoportot 1968-ban tovább bővítették, s napjainkban ez az épületszárny ad helyet a Zalaegerszegi Járásbíróságnak, a Zalaegerszegi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnak és a Cégbíróságnak.

1991-1995 között jelentős felújítással sikerült eredeti állapotába visszaállítani a barokk főépületet, s a jelentős korszerűsítésekkel, korhű berendezési tárgyakkal, modern technikai eszközökkel felszerelve az ország egyik legszebb bíróságává vált. A felújítás során előkerültek az ajtók eredeti helyei, a földszinten a kőkeretek, az udvari homlokzat és a kapukeretezések elvakolt architektúrája, a díszterem falfülkéi. A díszterem mennyezetének főpárkánya és a teknőboltozat válla is láthatóvá vált a padlástérben. A díszterem mostani festése a rekonstrukció során készült, korabeli analógiák alapján. Az épület nagymértékű átépítése során megerősítették a barokk épület megroskadt födémjét, szigetelték a falakat, kicserélték a burkolatokat és a fűtési rendszert. Új dolgozó- és tárgyalószobákat, könyvtárat alakítottak ki. A belső - korábban használaton kívüli - udvar lefedésével megnövelt várakozó valósult meg, amit Péter Ágnes falplasztikája díszít. Barokk szellemben tervezték a bútorokat, a könyvtár berendezését és a tárgyalótermeket. A bíróság jogi szakkönyvtára 1995-ben dr. Degré Alajos jogtörténész nevét vette fel.

2015-ben a törvényszék barokk és eklektikus épületszárnyainak külső ablakait az eredetivel megegyező formájú és színű, vörösfenyőből készült külső ablakszárnyakra cserélték, felújították a belső ablakokat, valamit az ablakkeretekbe korszerű, hőszigetelő üveg került, idén pedig a Faulent Mihály egerszegi kőművesmester nevével fémjelzett műemlék épület homlokzatának felújítása zajlott. A Zala Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala, illetve a városi főépítész jóváhagyása nyomán, restaurátor közreműködésével helyreállítottuk a megkopott, töredezett barokk díszítő kőelemeket, felkerültek a spaletták - ez korábban több ablakon is volt -  a Deák tér felőli főhomlokzatra, s az egykori vármegyeháza épületének fala visszakapta az 1900-as évekbeli színezést.

 

A történelmi épület falán emléktábla őrzi az egykori végvár, a hadvezér, politikus és költő Zrínyi Miklós, valamint dr. Zumbok Ferenc kormánybiztos emlékét.

A bíróság muzeális épülete minden évben, a Múzeumok Éjszakája keretében megnyitja kapuit, valamint a Nyitott Bíróság program keretében előzetes bejelentkezés alapján, illetőleg a zalaegerszegi Tourinform Irodával kötött megállapodás szerint fogad látogatói csoportokat.

 

 

Zalaegerszeg, 2016. július 01.

Dr. Bartalné dr. Mentes Judit

sajtószóvivő