2018.El.I.B.26/39.szám

1. melléklet - Adatkezelési tájékoztató

2. melléklet - Nyomtatvány az érintett jogainak gyakorlásához

 

41/2018. (XII.28.) számú törvényszéki elnöki szabályzat

a kamerás megfigyelőrendszer üzemeltetéséről és az ezzel kapcsolatos adatkezelésről

 

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A szabályzat célja

1.1. A szabályzat célja az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 általános adatvédelmi rendelete (a továbbiakban: GDPR), az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.), illetve a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Szvtv.), valamint a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény  rendelkezéseivel való összhang megteremtése a biztonsági kamerák üzemeltetésével együtt járó adatkezelések során.

2. A szabályzat hatálya

2.1. A szabályzat személyi hatálya a Zalaegerszegi Törvényszéken, valamint az illetékességi területén működő járásbíróságokon (a továbbiakban: bíróságok) szolgálatot teljesítő bírákra és igazságügyi alkalmazottakra terjed ki.

2.2. A szabályzat tárgyi hatálya a bíróságok által üzemeltetett biztonsági kamerákkal kapcsolatos adatkezelésre és az érintettnek az adatkezeléssel együtt járó jogai gyakorlásának biztosítására terjed ki.

3. Értelmező rendelkezések, az érdekmérlegelési teszt elvégzése

3.1. Ezen szabályzat alkalmazásában:

a) adatkezelés: a személyes adatokon vagy adatállományokon automatizált vagy nem automatizált módon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, így a gyűjtés, rögzítés, rendszerezés, tagolás, tárolás, átalakítás vagy megváltoztatás, lekérdezés, betekintés, felhasználás, közlés továbbítás, terjesztés vagy egyéb módon történő hozzáférhetővé tétel útján, összehangolás vagy összekapcsolás, korlátozás, törlés, illetve megsemmisítés (GDPR 4. cikk 2. pontja);

b) adatkezelő: a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 16. §-a szerinti, a szabályzat hatálya alá tartozó bíróság;

c) adatvédelmi hatásvizsgálat: a GDPR 35. cikk rendelkezéseinek megfelelően az Országos Bírósági Hivatal által elvégzett hatásvizsgálat;

d) adatvédelmi incidens: a biztonság olyan sérülése, amely a továbbított, tárolt vagy más módon kezelt személyes adatok véletlen vagy jogellenes megsemmisítését, elvesztését, megváltoztatását, jogosulatlan közlését vagy az azokhoz való jogosulatlan hozzáférést eredményezi [GDPR 4.cikk 12. pont];

e) érdekmérlegelési teszt: a GDPR 6. cikk (1) bekezdés f.) pontjára figyelemmel elvégzett dokumentált mérlegelési folyamat, melynek során a bíróság jogos érdeke azonosításra és az érintettek jogos érdekével összemérésre kerül;

f) érintett: a biztonsági kamerával rögzített képfelvétel alapján azonosítható természetes személy, így különösen bírák és igazságügyi alkalmazottak, valamint a bíróság területére belépő, illetve a  kamerás (elektronikus) megfigyelő rendszer hatókörébe kerülő további személyek;

g) kamerás megfigyelő rendszer: zárt láncú videorendszer, mely fixen telepített biztonsági kamerákkal kültérben és beltérben mozgóképet rögzít, és korlátozott ideig tárol;

h) piktogram: szöveges felirat helyett alkalmazott jelzés, melynek célja az érintett lényegre törő tájékoztatása az adatkezelés tényéről;

i) személyes adat: azonosított vagy akár közvetlenül vagy közvetve azonosítható természetes személyre („érintett”) vonatkozó bármely információ, jelen szabályzat alkalmazásában elsősorban képmás;

j) üzemeltetés: a kamerás megfigyelő rendszer és elemeinek működtetése, mellyel lehetővé válik mozgókép rögzítése és tárolása.

3.2. Az érdekmérlegelési teszt eredményeképpen akkor lesz jogalapja a kamerás megfigyelőrendszer útján végzett adatkezelésnek, amennyiben fontosabb az ehhez kapcsolódó bírósági érdek, mint az érintettnek a személyes adatainak védelméhez fűződő joga.

3.3. Az érdekmérlegelési teszt lépései minden egyes kameránál:

3.3.1. az adott helyszínen feltétlenül szükséges-e az adatkezeléssel járó kamera felszerelése vagy létezik alternatíva, mellyel az adatkezelés elkerülhető;

3.3.2. a jogos érdek meghatározása, amely az adatkezelést szükségessé teszi;

3.3.3. az adatkezelés céljának meghatározása, a képfelvétel milyen időtartamú kezelését igényli a bíróság jogos érdeke;

3.3.4. az érintetteknek milyen, az adatkezelés ellen szóló jogos érdekei, jogai azonosíthatóak;

3.3.5. annak meghatározása, hogy miért korlátozza arányosan a bíróság jogos érdeke az érintett jogos érdekét.

4. Az adatkezelés általános szabályai

4.1. Az adattakarékosság elvének megvalósulása mellett a bírósági épületekben a törvényszék elnökének döntése szerint kamerás megfigyelőrendszer működtethető annak érdekében, hogy megelőzhető, illetve bizonyítható legyen a jogsértő cselekmények elkövetése, ezáltal

– az épületben tartózkodó személyek életének, testi épségének és személyi szabadságának,

– az épületben tárolt személyes és különleges, valamint

– a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény szerinti minősített adatoknak a biztonsága, továbbá

– a bíróság vagyonvédelme.

4.2. A kamerás megfigyelőrendszer alkalmazása során az adatkezelés céljának megvalósulásához feltétlenül szükséges mértékben kezelhető személyes adat.

4.3. A kamerák mozgóképet – képfelvételt – rögzítenek és egyidejűleg lehetővé teszik a valós idejű megfigyelést a biztonsági szolgálati, rendészeti feladatokat ellátó igazságügyi alkalmazottak, valamint a feladatot szerződéses jogviszonyban ellátó gazdálkodó szervezet alkalmazottainak számára.

4.4. A kamerás megfigyelőrendszer működtetésének nem célja a bírák és igazságügyi alkalmazottak ellenőrzése, munkaintenzitásuk figyelemmel kísérése, azonban munkabaleset kivizsgálásához, fegyelmi és bírósági peres eljáráshoz a felvétel felhasználható.

II. Fejezet

Különös szabályok

5. A felvételkészítés és tárolás jogalapja

5.1. A bírósági épületekben végzett kamerás megfigyelés keretében készült mozgóképfelvétellel összefüggő adatkezelés jogalapja – kötelező adatkezelés hiányában – az érintett hozzájárulása, mely ráutaló magatartással kerül kinyilvánításra azon érintettek esetében, akik a bírósági épületbe, udvarra, egyéb ingatlanba önként, szabad akaratukból lépnek be, vagy a bíróság bejáratát közvetlenül megközelítik. Ezen jogalap alkalmazásának feltétele az épületbe belépés előtti tájékoztatás az adatkezelésről. A 16. életévét be nem töltött kiskorú személy esetén a hozzájárulást a szülői felügyeletet gyakorló szülő adja meg ráutaló magatartással a fenti feltétel teljesülése esetén.

5.2. Amennyiben az érintettnek kötelessége az épületben való megjelenés és mulasztásának jogkövetkezménye van, vagy jogos érdeke kívánja az épületbe való belépést, úgy az adatkezelés jogalapja az érdekmérlegelési teszt alapján megállapított bírósági jogos érdek.

5.3 Az érdekmérlegelési teszt során kameraállásonként vizsgálandó és az elnöki ügyvitel szabályai szerint elnöki iratban dokumentált körülmények lehetnek különösen:

a) a jellemzően konfliktussal járó jogvitarendezéshez és büntetőjogi felelősség megítéléséhez kapcsolódó, bírósági épületekben előforduló rendkívüli események, melyek az épület rendjét megzavarhatják, így a bírósági épületek biztonságába vetett bizalom rombolására alkalmasak;

b) a bírósági épületekbe ügyintézés és nyilvános tárgyaláson való részvétel céljából a Bszi. 167.§ (1) bekezdése értelmében bárki beléphet;

c) a bírósági épületekben mind papír alapon, mind elektronikusan tárolt adatvagyon biztonságának megőrzéséhez közérdek fűződik;

d) az épület nagysága, szintjeinek száma és az épületbiztonságért felelős személyek száma, akik egyidejűleg ellátják a feladatot, továbbá személyes jelenlétük időbeli terjedelme;

e) az adott épületet ért biztonsági támadások száma, jellege;

f) alternatív biztonsági intézkedések lehetősége, különösen ügyfélforgalom elől elzárt, beléptető-kártyával használható, naplózott belépést biztosító épületrészek kialakítása;

g) az érintett érdekei, azaz a személyes adatok védelméhez fűződő alapjog, így jelen szabályzat tekintetében elsődlegesen a képmáshoz fűződő jog;

h) az érintett jogainak ügyfélbarát biztosítása, a jogérvényesítés garanciái;

i.) a megtett és az adatkezelés megkezdése előtt megtenni tervezett adatbiztonsági intézkedések;

j) az adatkezelés szűk körű időbeli korlátozottsága;

k) az igazságszolgáltatás méltósága tiszteletben tartásának, a bíróság működése zavartalanságának és az épülethasználat rendje betartásának a Bszi. 167. § (2) bekezdése szerinti biztosítása;

l) lőfegyver, lőszer, robbanóanyag, robbantószer, illetve a közbiztonságra különösen veszélyes vagy rendbontásra alkalmas eszköz bírósági épületbe bevitelére vonatkozó rendelkezéseknek a Bszi. 169. §-a szerinti ellenőrzése;

m) a Bszi. 170. §-ában meghatározott rendfenntartási intézkedést igénylő esetek észlelése;

n) egyéb, az adatkezelés szempontjából releváns körülmények számbavétele.

6. Az előzetes tájékoztatás követelménye                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                         

6.1. Az érintett részére az adatkezelés megkezdése előtt az alábbiakról kell előzetesen, az érintett számára hozzáférhető módon, írásban tájékoztatást nyújtani:

az adatkezelő, közös adatkezelés esetén adatkezelők és képviselőik neve, elérhetősége,

az adatkezelés jogalapja, és célja (kameránként, a látószög feltüntetése mellett, a kamera a képfelvétel rögzítése mellett közvetlen megfigyelésre is szolgál-e),

adatfeldolgozó igénybevétele esetén annak neve, elérhetősége, a végzett tevékenység leírása,

a felvétel tárolásának helye és időtartama, az időtartam meghatározásának szempontjai,

az adattárolás biztonságát nem veszélyeztető formában közölt adatbiztonsági intézkedések,

az adatok megismerésére jogosult személyek köre,

a felvételeket milyen esetben, mely szervek, személyek részére lehet továbbítani,

a felvételek visszanézésére vonatkozó szabályok,

milyen célból használhatja fel a felvételt a bíróság,

az érintetteket milyen jogok illetik meg, azokat milyen módon tudják gyakorolni,

jogaik megsértése esetén milyen jogérvényesítési eszközöket vehetnek igénybe.

6.2. A tájékoztatás tartalmát az 1. melléklet tartalmazza. A tájékoztató a bíróság honlapján az érintettek számára hozzáférhető. A tájékoztató a bejáratnál elhelyezett figyelemfelhívásnak megfelelően a biztonsági szolgálatnál hozzáférhető. A bírák és igazságügyi alkalmazottak részére a tájékoztató tartalmát a törvényszék intranetes oldalán kell ismertetni. Az új dolgozókat munkába állás előtt tájékoztatni kell a 6.1. pontban felsoroltakról, amelynek tudomásulvételét aláírásukkal igazolják.

6.3. A bejáratnál elhelyezett figyelemfelhívó tábla az alábbi rövidített tartalmú tájékoztatást tartalmazza: "Az épületben az élet, testi épség, személyi szabadság, vagyonbiztonság céljából kamerarendszer van elhelyezve, mely mozgóképet rögzít. A kamerák működésének helyét piktogram jelzi. A felvételt a bíróság 30 napig tárolja. Az ezzel kapcsolatos részletes tájékoztató a biztonsági szolgálatnál és a bíróság honlapján elérhető."

6.4. Az érintett jogok gyakorlásának biztosítását a 2. mellékletben meghatározott nyomtatvány segíti, amelyet a biztonsági szolgálatnál el kell helyezni.

6.5. Az adatkezelési tájékoztatót és a 2. melléklet szerinti nyomtatványt a bíróság honlapján ( https://birosag.hu/torvenyszekek/zalaegerszegi-torvenyszek ) is közzé kell tenni, a vakok és gyengén látók számára akadálymentes verzióban is. Kérésre a tájékoztatót a vakok és gyengén látók számára fel kell olvasni.

7. A felvételkészítés célja

7.1. A bíróságon kamerás megfigyelőrendszer az Szvtv. alapján az élet, testi épség és személyi szabadság és vagyon védelme céljából működtethető, beleértve az adatvagyont, valamint a veszélyes anyagokat. Az elvégzett adatvédelmi hatásvizsgálat eredménye alapján a fenti cél eléréséhez ez a bíróság rendelkezésére álló leghatékonyabb eszköz.

8. A kezelt adatok köre, a tárolás időtartama és helye

8.1. A bírósági épületekben vagy épületeken elhelyezett kamerák mozgóképet rögzítenek és folyamatosan üzemelnek. A kamerák hangot nem rögzítenek.

8.2. A felvételek tárolásának ideje a rögzítéstől számított 30 nap, melynek elteltével – a 10.3. – 10.5. pont szerinti felhasználás hiányában – a felvételt automatikusan törölni kell.

8.3. A tárolás helye a bíróságok által üzemeltetett kamerás megfigyelőrendszer részét képező digitális videórögzítő készülékben vagy egyéb erre használt számítástechnikai eszközben található, valamint a biztonsági mentésre használt merevlemez, amelyeket a bíróság saját helyiségében helyez el.

9. A felvételekhez hozzáférésre jogosult személyek

9.1. A felvételekhez hozzáférésre jogosult személyek: a Bszi. 16. §-ában meghatározott bíróság elnöke és elnökhelyettese, továbbá az általa írásban feljogosított, igazgatási feladattal megbízott bíró vagy igazságügyi alkalmazott, valamint az épület biztonságáért felelős további személyek, különösen a biztonsági szolgálat tagjai. A beosztás, feladatkör megszűnése esetén a jogosultságot haladéktalanul vissza kell vonni.

9.2. A hozzáférést és ennek megszüntetését a törvényszék informatikai osztályának dolgozója biztosítja, és egyidejűleg dokumentálja.

9.3. A hozzáférésre jogosult beosztásokat és munkaköröket az érintetteknek szóló adatkezelési tájékoztatóban közzé kell tenni. Amennyiben hozzáférésre a bírósággal szerződéses jogviszonyban lévő gazdálkodó szervezet munkavállalója, alvállalkozója jogosult, úgy ennek tényét is fel kell tüntetni a gazdálkodó szervezet nevének, cégjegyzékszámának, székhelyének megjelölése mellett.

10. A felvételek felhasználása, továbbítása

10.1. A rögzített vagy valósidejű mozgóképfelvételt a hozzáférésre jogosult személyek tekinthetik meg.

10.2. A rögzített felvétel megtekintésének helyét, időpontját, időtartamát, célját, a megtekintő(k) nevét, beosztását és a megtekintett felvétel azonosításra alkalmas módon való feltüntetését jegyzőkönyvben kell rögzíteni, és az elnöki ügyre vonatkozó szabályok szerint kell kezelni. Az ezen adatokat igazolható módon tartalmazó elektronikus nyilvántartás is jegyzőkönyvnek minősül.

10.3. A rögzített képfelvételeket bűncselekmény vagy szabálysértés gyanúja, egyéb bírósági vagy közigazgatási eljárás esetén lehet a nyomozó vagy a közigazgatási hatóság, illetve más bíróság részére átadni. Az adattovábbítás tényét, annak pontos tárgyát, jogalapját, időpontját, a megkereső (címzett) nevét az elnöki iratkezelés szabályai szerint dokumentálni kell.

10.4. A felvétel továbbítására kizárólag a törvényszék elnöke vagy elnökhelyettese engedélyével kerülhet sor.

10.5. A felvétel munkabaleset kivizsgálásához, fegyelmi eljáráshoz a tényállás felderítése érdekében felhasználható.

11. A kamerák elhelyezése

11.1. A biztonsági kamerákat a bírósági épületben és az ahhoz tartozó kültéri részeken egyaránt lehet működtetni, így különösen bejáratnál, folyosón, lépcsőházban, lifteknél továbbá ezeken felül az elzárt részeken, udvarokban, garázsban, parkolóban, tárgyi eszközök, készletek raktározására szolgáló helyiségekben. Megfigyelhető a bírósági épület külső homlokzata. A kamerák elhelyezhetőek – a szabályzatban foglalt korlátozásokkal – az ügyfélfogadásra szolgáló helyiségekben és a tárgyalóteremben. A kamerák helyét a törvényszék elnöke határozza meg.

11.2. A kamerák működtetését a falon, a kamera legfeljebb 2 méteres körzetében elhelyezett piktogram jelzi. Rejtett kamera nem üzemeltethető.

11.3 Nem irányul kamera olyan helyre, ahol a megfigyelés az emberi méltóságot sérti, különösen a mosdóban, illemhelyen, öltözőben, zuhanyzóban, közösségi helyiségben, könyvtárban, ebédlőben, konyhában, dohányzásra kijelölt helyen, dolgozószobában, bírósági vendégszobában történtek megfigyelésére.

11.4. A kamera látószöge nem irányul dolgozói munkaállomásra, továbbá közterületre. A kamera látószöge irányulhat az ügyfélfogadást rendszeresen végző dolgozói munkaállomással közvetlenül határos ügyfélfogadásra szolgáló területre, a tárgyalóteremben az íróasztalok kivételével a bírói asztal előtti területre, az ügyfelek ügyfélfogadás vagy tárgyalás alatti magatartásának megfigyelése céljából.

11.5. A biztonsági kamera által felvett kép felbontása a kamerás biztonsági rendszer működtetésének céljához igazodik. A kamerát az arányosság elvére figyelemmel a cél eléréséhez szükséges legkisebb felbontásra kell beállítani.

12. Alapvető adatbiztonsági intézkedések

12.1. A képfelvétel megtekintésére szolgáló monitort úgy kell elhelyezni, hogy illetéktelen személy ne láthassa a kameraképet, ennek érdekében a monitort lehetőség szerint elzárt, kulccsal vagy biztonsági kóddal nyitható helyiségben célszerű elhelyezni. Abban az esetben, ha a monitor zárt helyiségben elhelyezése nem lehetséges és a biztonságért felelős személy a pultot őrizetlenül hagyja, ki kell jelentkeznie a kameraszoftverből vagy zárolnia kell a képernyőképet.

12.2. Képernyőképről további felvétel, ideértve a más eszközzel (pl. telefon) készített felvételt is, nem készíthető.

12.3. A rögzítőegység elhelyezésekor alapvető cél, hogy ahhoz illetéktelen személy ne férjen hozzá, ennek érdekében minden fizikai biztonsági intézkedést meg kell tenni. Az adatokat az adatvesztés elkerülése érdekében redundáns módon kell tárolni.

12.4. A felvételekhez való hozzáférést (hozzáférő személye, megtekintés időpontja és oka, az esetleges másolatkészítés megtörténte és indoka) naplózni kell.

12.5. A felvételekről biztonsági mentés készül, melynek tárolási ideje azonos az eredeti képfelvétel megőrzési idejével.

12.6. A bekövetkezett adatvédelmi incidenst az azt felismerő személynek haladéktalanul, a közvetlen felettese egyidejű értesítése mellett, szolgálati úton jelenteni kell a törvényszék elnökének, aki a jelentést az OBH elnöke által meghatározott módon és tartalommal az incidenstől számított 24 órán belül továbbítja az OBH felé. Az adatvédelmi incidenst az OBH adatvédelmi tisztviselője 48 órán belül elektronikusan bejelenti a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) felé az erre a célra kialakított elektronikus felület szerinti adattartalommal. Az adatvédelmi incidenst nem kell bejelenteni, ha valószínűsíthető, hogy az nem jár kockázattal az érintettek jogainak érvényesülésére.

12.7. A törvényszék elnöke az incidens tudomására jutását követően haladéktalanul megteszi azon technikai, szervezési intézkedéseket, amelyek az adatvédelmi incidens orvoslására, illetve az okozott hátrány enyhítésére alkalmasak.

12.8. Ha az adatvédelmi incidens valószínűsíthetően az érintettet megillető valamely alapvető jog érvényesülését lényegesen befolyásoló következményekkel járhat, az érintettet az adatvédelmi incidensről haladéktalanul tájékoztatni kell.

III. Fejezet

Az érintett joggyakorlásának biztosítása

13. A hozzáféréshez való jog

13.1. Az érintett jogosult személyes adatainak kezeléséről, a kezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, a megőrzési időtartam meghatározásának szempontjairól, a személyes adatait érintő adatvédelmi incidens körülményeiről, hatásairól, a megtett intézkedésekről, az adattovábbítás jogalapjáról és céljáról, az adattovábbítás címzettjeiről, az érintett jogairól, a joggyakorlásról, a jogérvényesítés módjáról tájékoztatást kérni. A kérelmet a 2. melléklet szerinti nyomtatványon is előterjesztheti. Részére a törvényszék elnöke, elnökhelyettese vagy az általa kijelölt személy a benyújtástól számított legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 25 napon belül közérthető formában, az érintett erre irányuló kérelmére írásban, a kérelem elektronikus benyújtása esetén elektronikus úton ad tájékoztatást.

13.2. A kérelem előterjesztését elősegítő nyomtatvány a biztonsági szolgálaton és a bíróság honlapján egyaránt elérhető.

13.3. A bíróság az érintett 2. melléklet szerinti személyes adatait a kérelem elbírálása és annak későbbi bizonyíthatósága érdekében az érintett hozzájárulása alapján 5 évig kezeli. Amennyiben nem adott hozzájárulást az érintett az adatkezeléshez, úgy jogos érdeke alapján jogosult a bíróság az adatkezelésre.

14. Az adatkezelés korlátozásához (zároláshoz) való jog

14.1. Az érintett a képfelvétel készítésétől számított 3 munkanapon belül jogos érdeke esetén az ok feltüntetésével kérheti a felvétel zárolását. A kérelmet haladéktalanul – még az automatikus törlés előtt – be kell mutatni az elbírálásra jogosultnak.

14.2. A kérelem jogszerűsége és megalapozottsága esetén az érintett felvételrész későbbi visszanézhetőségét biztosítani kell. Az érintett felvételrészt a bíróság az adatkezelés korlátozott jellegének egyértelmű feltüntetésével megjelöli, és annak az egyéb adatoktól elkülönített tárolását biztosítja.

14.3. A zárolás addig tart, amíg az érintett által megjelölt indok szükségessé teszi az adatok tárolását és a törlésnek nincs helye.

14.4. A kérelem a 2. mellékletben szereplő nyomtatvány megfelelő kitöltésével is előterjeszthető, azt az érintett személyesen vagy elektronikusan is benyújthatja. A kérelem előterjesztését elősegítő nyomtatvány a biztonsági szolgálaton és a bíróság honlapján egyaránt elérhető. A kérelemről a törvényszék elnöke, elnökhelyettese vagy az általa kijelölt személy dönt. Amennyiben a kérelmet nem teljesíti, annak indokairól a benyújtástól számított legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 25 napon belül közérthető formában, az érintett erre irányuló kérelmére írásban, a kérelem elektronikus benyújtása esetén, elektronikus úton ad tájékoztatást.

14.5. A bíróság az érintettnek a 2. melléklet szerinti személyes adatait a kérelem elbírálása és annak későbbi bizonyíthatósága érdekében az érintett hozzájárulása alapján 5 évig kezeli. Amennyiben nem adott hozzájárulást az érintett az adatkezeléshez, úgy jogos érdeke alapján jogosult a bíróság az adatkezelésre.

15. A betekintéshez való jog

15.1. Az érintett a képfelvétel keletkezésének időpontjától számított 3 munkanapon belül kérheti, hogy a róla készült felvételekbe betekinthessen. A kérelmet a 2. mellékletben szereplő nyomtatvány megfelelő kitöltésével is előterjesztheti. A kérelemről a Törvényszék elnöke, elnökhelyettese vagy az általa kijelölt személy dönt. A kérelemről való döntésig a személyes adat nem törölhető, ennek megakadályozása érdekében a kérelmet haladéktalanul be kell mutatni az elbírálásra jogosult igazgatási vezetőnek. A betekintést ügyfélfogadási időben, előre egyeztetett időpontban, a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül kell biztosítani.

15.2. Az érintett a képmását tartalmazó mozgóképfelvételről a 15.1. pontban foglaltak szerint abban az esetben kérhet másolatot, amennyiben más érintettek jogait az nem érinti hátrányosan.

 

15.3. A bíróság az érintett 2. melléklet szerinti személyes adatait a kérelem elbírálása és annak későbbi bizonyíthatósága érdekében az érintett hozzájárulása alapján 5 évig kezeli. Amennyiben nem adott hozzájárulást az érintett az adatkezeléshez, úgy jogos érdeke alapján jogosult a bíróság az adatkezelésre.

16. A tiltakozáshoz való jog

16.1. Az érintett jogosult a törvényszék elnökéhez címzett levélben vagy elektronikus levélben az adatkezelés ellen tiltakozni, amennyiben az adatkezelés jogalapja a bíróság jogos érdeke. A kérelmet az érintett a 2. mellékletben szereplő nyomtatvány megfelelő kitöltésével is előterjesztheti.

16.2. A kérelemről a törvényszék elnöke, elnökhelyettese vagy az általa kijelölt személy egy hónapon belül dönt. A kérelem elutasítását a bíróság indokolni köteles, a döntés meghozataláig az adatot a bíróság zárolja. Az adatkezelés elleni tiltakozás és az erről való döntés a képfelvétel automatikus törlését nem akadályozza.

16.3. Az érintettnek a tiltakozáshoz kapcsolódó személyes adatait a bíróság a kérelem elbírálása és annak későbbi bizonyíthatósága érdekében az érintett hozzájárulása alapján 5 évig kezeli. Amennyiben nem adott hozzájárulást az érintett az adatkezeléshez, úgy jogos érdeke alapján jogosult a bíróság az adatkezelésre.

 17. A törléshez való jog

17.1. Az érintett kérheti, hogy a személyes adatait tartalmazó felvételt törölje a bíróság, ha kezelése jogellenes. A kérelmet az érintett a 2. mellékletben szereplő nyomtatvány megfelelő kitöltésével is előterjesztheti. A kérelemről a törvényszék elnöke, elnökhelyettese vagy az általa kijelölt személy 25 napon belül dönt. A kérelem elutasítását indokolni köteles.

17.2. Az érintett 2. melléklet szerinti személyes adatait a bíróság a kérelem elbírálása és annak későbbi bizonyíthatósága érdekében az érintett hozzájárulása alapján 5 évig kezeli. Amennyiben nem adott hozzájárulást az érintett az adatkezeléshez, úgy jogos érdeke alapján jogosult a bíróság az adatkezelésre.

18. A jogorvoslat, az érintett jogérvényesítésének további lehetőségei

18.1. Az érintett személyes adatai védelméhez fűződő jogának a kamerás megfigyelőrendszer üzemeltetése során történő megsértése és az ezzel kapcsolatos joggyakorlás kapcsán történt jogsértés esetén jogorvoslatért az Infotv. 23. §-ának rendelkezései szerint bírósághoz fordulhat.

18.2. Az érintett jogosult a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (1125 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 22/C. 1530 Budapest, Pf. 5., ugyfelszolgalat@naih.hu) is bejelentéssel élni az Infotv. 22. §-ában foglalt rendelkezések szerint.

19. Egyéb rendelkezések

19.1. Ha megalapozottan feltehető, hogy az érintett jogainak érvényesítése iránt kérelmet benyújtó személy az érintettel nem azonos személy, az érintett kérelmét a bíróság személyazonosságának hitelt érdemlő igazolását követően teljesíti.

19.2. Amennyiben nem igazságügyi alkalmazottak látják el a bírósági épület őrzésének, rendfenntartásának feladatait, úgy jelen szabályzat rendelkezéseinek alkalmazását a biztonsági szolgálat feladatait részletező szerződésben kell kikötni.

20. Hatálybalépés

A módosítás 2019. október 10-én lép hatályba, a Szabályzat módosítással nem érintett rendelkezései továbbra is változatlanul hatályban maradnak.

Zalaegerszeg, 2020. november 12.

                                                                      Dr. Sorok Norbert

                                                                     a törvényszék elnöke