Bírósági közvetítés

                                    

Vitarendezés bírósági közvetítéssel

 

A bírósági közvetítés - vagy más néven mediáció - olyan vitarendező, a peres eljárásoktól eltérő megoldás, amelynek célja, hogy az érdekelt felek kölcsönös megegyezés alapján egy, a jogvitában nem érintett semleges, pártatlan harmadik személy, nevezetesen a bírósági közvetítő (mediátor) bevonásával egyezséggel - megállapodással - rendezzék a jogvitájukat.

A bírósági közvetítői eljárás igénybevételének feltétele a peres, vagy peren kívüli eljárás megindítása, azaz a keresetlevél vagy a kérelem - pl. felszámolási eljárás megindítása iránt - benyújtása.
 

A közvetítői eljárással a peres eljárás megelőzhető, helyettesíthető vagy a már elkezdődött per néhány hét után párbeszéd útján létrejövő megállapodással és annak a felek kérelme alapján történő bíróság által jóváhagyott egyezséggel befejezhető.
 

A bírósági közvetítő segítséget nyújt a felek közötti párbeszéd kialakításában vagy helyreállításában és segít abban, hogy a felek maguk találják meg problémájukra a megoldást. A bírósági közvetítésben a peres eljárás formalitásának mellőzésével kötetlenül kifejthetik álláspontjukat, a jogvita mögött húzódó valós okokat. A közvetítői eljáráson elhangzottakról jegyzőkönyv, valamint feljegyzés - az írásba foglalt megállapodás kivételével - nem készül. Az így létrehozott megegyezés növeli a felek egymás iránti bizalmát, és javítja az emberi kapcsolatokat is, lehetőséget teremtve az esetleges későbbi együttműködésre.

Jogvitás ügyével bárki fordulhat a bírósági közvetítőhöz, tőle felvilágosítást kérhet a közvetítői eljárás céljáról, menetéről. A bírósági közvetítés a peres és nemperes eljárás bármely szakaszában az illetékességi szabályok betartása nélkül, egyoldalú vagy közös kérelemmel, bármely bíróság előtt kezdeményezhető. A kérelem a peres és nemperes eljárás során írásban vagy jegyzőkönyvbe foglaltan, továbbá a perbíróságnál már a keresetlevélben is vagy az ügyfélsegítő napon jegyzőkönyvbe foglaltan is előterjeszthető. Egyoldalú kérelem esetén - a bírósági közvetítő felhívására - az ellenérdekű fél beleegyezésével folytatható le a közvetítői eljárás, amelyben bizonyítási eljárásnak nincs helye, azaz bizonyítékok nem terjeszthetőek elő.
 

Bírósági közvetítéssel rendezhetők különösen: 

  • családjogi viták, úgymint: gyermekelhelyezés és annak megváltoztatása, kapcsolattartás, szülői felügyeletet érintő jogviták (kivéve szülői felügyelet megszüntetése), gyermek tartása, szülőtartás, házastársi tartás, valamint házassági közös vagyon megosztása iránti perekben;
  • a szerződéses és szerződésen kívüli jogviták, kártérítés, birtokvita, szomszédjogok, gazdálkodó szervezetek egymás közötti vitái, örökösödési jogviták, a tulajdonnal. lakásbérlettel, társasházak jogával, valamint szolgalmi jogokkal kapcsolatos jogviták;
  • munkajogi viták, így a munkáltató és a dolgozó között rendezhetők a munkabérrel, munkaviszonnyal, munkaszerződéssel stb. kapcsolatos vitás kérdések.

Nincs helye azonban közvetítői eljárásnak: 

  • származási (pl. apasági) perekben, a szülői felügyelet gyakorlásának rendezése iránt indított per kivételével (pl. kapcsolattartás, gyermekelhelyezés) a szülői felügyelettel kapcsolatos perekben, gondnoksági perekben, 
  • a jegyző birtokvédelmi ügyben hozott határozatának megváltoztatása iránt indított perekben, 
  • a közösséghez tartozással összefüggő személyiségi jog érvényesítése iránti per kivételével az egyes személyiségi jogok érvényesítése iránt indított perekben, 
  • az örökbefogadás felbontása iránti perekben, 
  • a végrehajtási perekben, 
  • házassági perekben a házasság érvényességének, létezésének vagy nemlétezésének megállapítása, továbbá a házasság érvénytelenítése és a házasság felbontása tárgyában.
     

Amennyiben a feleknek sikerül megállapodniuk, az egyezségnek a jogvitával érintett rendelkezéseit a felek kérelmére a peres ügy bírósága jóváhagyja. A feleknek azonban nem származik abból sem hátránya, ha a közvetítői eljárásban nem sikerül megállapodást kötniük. Ez esetben bármelyik fél kérelmére a bíróság a peres eljárást folytatja és eldönti a jogvitát. A bírósági közvetítői eljárás illeték- és költségmentes.

 

Amennyiben közvetítői eljárás eredményeként megállapodás jön létre, a felek:

a/ a peres eljárás folytatását kezdeményezhetik, amelynek során
a perbíróság a felek egyezségét jóváhagyja.
b/ peren kívül köthetnek egyezséget, és amennyiben a peres eljárás
folytatását egyik fél sem kéri, az eljárás 4 hónapi szünetelést követően megszűnik,
c/ peren kívül köthetnek egyezséget és kérhetik az eljárás megszüntetését.

 

A közvetítői eljárásra figyelemmel kérhető az eljárás szünetelése is. Ha a közvetítői eljárás nem eredményes, a 4 hónapi szünetelés tartama alatt a peres eljárás folytatása bármikor kérhető.

 

A fentiek esetében a perben érvényesülő illetékkedvezmények:

A bírósági közvetítő előtt kötött megállapodás esetén az eljárási illeték a peres eljárás illetékének 10%-a, ha 

a perfelvételt lezáró végzés meghozataláig

  • a felperes eláll a keresetétől;
  • az eljárás szünetel, és az eljárás e szünetelés folytán megszűnik;
  • az alperes a követelést elismeri vagy a követelést teljesíti;
  • a felek egyezséget kötnek;
  • a felek az eljárás megszüntetését közösen kérik;

 

Az eljárási illeték a peres eljárás illetékének 30 %-a, ha

a perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követően

  • az eljárás szüneteléssel,
  • a felperes keresetétől való elállása folytán szűnik meg,
  • az eljárás megszüntetését a felek közösen kérik.

 

Az eljárási illeték a peres eljárás illetékének 50 %-a, ha

a perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követően

  • a felek egyezséget kötnek,

 

A közvetítői eljárás igénybevétele esetén a perköltségviselési szabályok:

  • Ha a közvetítői eljárásban létrejött megállapodás ellenére a megállapodással rendezett jogvita tárgyában a megállapodást megkötő felek bármelyike a bírósághoz fordul, az alperes perköltségét a felperes téríti meg. A perköltségviselés általános szabályai irányadóak, ha a felperes kizárólag a megállapodásban foglaltak iránt, annak nem teljesítése miatt indít pert.
  • Ha a kötelező közvetítői eljárásban létrejött megállapodás a jogszabályoknak megfelel, és a fél e körülmény ellenére a perben nem köt egyezséget, az ellenfél perköltségének a közvetítői eljárásban felmerült részét a per eredményére tekintet nélkül a fél téríti meg.
  • Ha a kötelező közvetítői eljárásban létrejött megállapodás a jogszabályoknak nem felel meg és egyezségkötés hiányában a peres eljárást érdemben folytatni kell, az ellenfél perköltsége közvetítői eljárásban felmerült részének a felét a per eredményére tekintet nélkül a fél téríti meg.
  • Kötelező közvetítői eljárás esetén, ha a fél igazolja, hogy közvetítő felkérését az első közvetítői megbeszélésen megjelent és a közvetítői eljárás megindítása az ellenfél önhibából eredő mulasztása miatt hiúsult meg, a fél perköltségét az ellenfél téríti meg. Az önhiba hiányát a mulasztó félnek kell valószínűsítenie.

A bírósági közvetítés lefolytatása iránti kérelem formanyomtatványa  a csatolmányban található, illetve ide kattintással tölthető le.

CsatolmányMéret
37.87 KB