Vitarendezés bírósági közvetítéssel

 

A bírósági közvetítés - vagy más néven mediáció - olyan vitarendező, a peres eljárásoktól eltérő megoldás, amelynek célja, hogy az érdekelt felek kölcsönös megegyezés alapján egy, a jogvitában nem érintett semleges, pártatlan harmadik személy, nevezetesen a bírósági közvetítő (mediátor) bevonásával egyezséggel - megállapodással - rendezzék a jogvitájukat.

A bírósági közvetítői eljárás igénybevételének feltétele a peres, vagy peren kívüli eljárás megindítása, azaz a keresetlevél vagy a kérelem - pl. felszámolási eljárás megindítása iránti - benyújtása.
 

A közvetítői eljárással a peres eljárás megelőzhető, helyettesíthető vagy a már elkezdődött per néhány hét után párbeszéd útján létrejövő megállapodással és annak a felek kérelme alapján történő bíróság által jóváhagyott egyezséggel befejezhető.
 

A bírósági közvetítő segítséget nyújt a felek közötti párbeszéd kialakításában vagy helyreállításában és segít abban, hogy a felek maguk találják meg problémájukra a megoldást. A bírósági közvetítésben a peres eljárás formalitásának mellőzésével kötetlenül kifejthetik álláspontjukat, a jogvita mögött húzódó valós okokat. A közvetítői eljáráson elhangzottakról jegyzőkönyv, valamint feljegyzés - az írásba foglalt megállapodás kivételével - nem készül. Az így létrehozott megegyezés növeli a felek egymás iránti bizalmát, és javítja az emberi kapcsolatokat is, lehetőséget teremtve az esetleges későbbi együttműködésre.

Jogvitás ügyével bárki fordulhat a bírósági közvetítőhöz, tőle felvilágosítást kérhet a közvetítői eljárás céljáról, menetéről. A bírósági közvetítés a peres és nemperes eljárás bármely szakaszában az illetékességi szabályok betartása nélkül, egyoldalú vagy közös kérelemmel, bármely bíróság előtt kezdeményezhető. A kérelem a peres és nemperes eljárás során írásban vagy jegyzőkönyvbe foglaltan, továbbá a perbíróságnál már a keresetlevélben is vagy az ügyfélsegítő napon jegyzőkönyvbe foglaltan is előterjeszthető. Egyoldalú kérelem esetén - a bírósági közvetítő felhívására - az ellenérdekű fél beleegyezésével folytatható le a közvetítői eljárás, amelyben bizonyítási eljárásnak nincs helye, azaz bizonyítékok nem terjeszthetőek elő.
 

Bírósági közvetítéssel rendezhetők különösen: 

• családjogi viták, úgymint: házasság felbontása, gyermekelhelyezés és annak megváltoztatása, kapcsolattartás, szülői felügyeletet érintő jogviták (kivéve szülői felügyelet megszüntetése), gyermek tartása, szülőtartás, házastársi tartás, valamint házassági közös vagyon megosztása iránti perekben;
• a szerződéses és szerződésen kívüli jogviták, kártérítés, birtokvita, szomszédjogok, gazdálkodó szervezetek egymás közötti vitái, örökösödési jogviták, a tulajdonnal. lakásbérlettel, társasházak jogával, valamint szolgalmi jogokkal kapcsolatos jogviták;
• munkajogi viták, így a munkáltató és a dolgozó között rendezhetők a munkabérrel, munkaviszonnyal, munkaszerződéssel stb. kapcsolatos vitás kérdések. Nincs helye azonban közvetítői eljárásnak: 
• származási (pl. apasági) perekben, a szülői felügyelet gyakorlásának rendezése iránt indított per kivételével (pl. kapcsolattartás, gyermekelhelyezés) a szülői felügyelettel kapcsolatos perekben, gondnoksági perekben, 
• a jegyző birtokvédelmi ügyben hozott határozatának megváltoztatása iránt indított perekben, 
• a közösséghez tartozással összefüggő személyiségi jog érvényesítése iránti per kivételével az egyes személyiségi jogok érvényesítése iránt indított perekben, 
• az örökbefogadás felbontása iránti perekben, 
• a végrehajtási perekben, 
• házassági perekben a házasság érvényességének, létezésének vagy nemlétezésének megállapítása, továbbá a házasság érvénytelenítése és a házasság felbontása tárgyában.
   

Amennyiben a feleknek sikerül megállapodniuk, az egyezségnek a jogvitával érintett rendelkezéseit a felek kérelmére a peres ügy bírósága jóváhagyja. A feleknek azonban nem származik abból sem hátránya, ha a közvetítői eljárásban nem sikerül megállapodást kötniük. Ez esetben bármelyik fél kérelmére a bíróság a peres eljárást folytatja és eldönti a jogvitát. A bírósági közvetítői eljárás illeték- és költségmentes.

 

Amennyiben közvetítői eljárás eredményeként megállapodás jön létre, a felek:

a/ a peres eljárás folytatását kezdeményezhetik, melynek során
a perbíróság a felek egyezségét jóváhagyja.
b/ peren kívül köthetnek egyezséget, és amennyiben a peres eljárás
folytatását egyik fél sem kéri, a per 4 hónapi szüneteléstkövetően megszűnik,
c/ peren kívül köthetnek egyezséget és kérhetik
a per megszüntetését.

 

A közvetítői eljárásra figyelemmel kérhető az eljárás szünetelése is. Ha a közvetítői eljárás nem eredményes, a 4 hónapi szünetelés tartama alatt a peres eljárás folytatása bármikor kérhető.

 

A fentiek esetében a perben érvényesülő illetékkedvezmények:

A bírósági közvetítő előtt kötött megállapodás esetén az eljárási illeték a peres eljárás illetékének 10%-a, ha 

• a felperes legkésőbb az első tárgyaláson eláll a keresetétől, 
• az első tárgyaláson a per szünetelésére kerül sor,
  és a per e szünetelés folytán megszűnik (b/ pont), 
• a felek az első tárgyaláson egyezséget kötnek (a/ pont), 
• a felek a per megszüntetését az első tárgyaláson
  közösen kérik (c/ pont).

 

Az eljárási illeték a peres eljárás illetékének 30 %-a, ha az első tárgyalást követően az eljárás szüneteléssel vagy a felperes keresetétől való elállása folytán szűnik meg, illetőleg a per megszüntetését a felek közösen kérik.
 

Az eljárási illeték a peres eljárás illetékének 50 %-a, ha az egyezségkötésre az első tárgyalást követően kerül sor.

A bírósági közvetítés lefolytatása iránti kérelem formanyomtatványa  a csatolmányban található, illetve ide kattintással tölthető le.

 

A bírósági közvetítésről további információ ezen a linken található.